Főoldal
Írj nekünk
Gyakori kérdések
Honlaptérkép
Hozzáadás a kedvencekhez
NyomtatásAlkalmazott technológiák
Formátumok kavalkádja, de melyik micsoda...
Ha szeretnél jobban megismerkedni a videózáshoz használt eszközökkel, itt egy rövid bemutatót olvashatsz.
Választható technológiák
DVD
A DVD jelentése Digital Video Disk, de másként is értelmezhetjük. A DVD az optikai lemezes tároló-technológia következő generációja. Tulajdonképpen ez egy nagyobb, gyorsabb CD, amely képes mozi minőségű videót, CD-nél jobb minőségű hangot, és számítógépes adatokat tárolni.
A DVD-n kb. két óra kiváló minőségű videóanyagot lehet elhelyezni, melyhez a tartalomhoz illő interaktív menü készíthető. A DVD filmekhez többnyelvű feliratot lehet elhelyezni, így akár több nyelven is megtekinthető a film, vagy azokhoz a hallássérült emberekhez is eljut a DVD-n lévo információ, akikhez egyébként nem jutott volna el. A DVD mind a hagyományos mind a szélesvásznú TV-n támogatja a szélesvásznú filmeket, melyhez 8 sávon digitális hang tartozik, s mindegyik sáv 8 csatornás lehet. A DVD-n nincs szükség a "szalag tekerésére", különböző track-ek létrehozásával könnyedén lehet keresni akár zenesáv és időkód alapján váltani. Nagyon fontos előnye, hogy tartós! Nem rongálódik a lejátszástól, csak a fizikai sérüléstol kell megóvni. Nem kell figyelnünk, hogy a közelébe mágneses mező kerül-e, és még a hőnek is ellenáll. A kis méretéből adódóan könnyedén kezelhető, kis helyen elfér, így a tárolása sem okoz különösebb problémát.
Milyen is a DVD minősége?
A DVD akkora kapacitással rendelkezik, hogy közel stúdió minőségű képet, és CD-nél jobb minőségű hangot szolgáltasson. A DVD sokkal jobb minőségű, mint a fogyasztói videokazetta és általában jobb, mint a lézerlemez. A DVD hangminősége kiváló.
A DVD hátrányai
- A specifikáció határozatlansága és a nem megfelelő tesztelés miatt a lemezek és a lejátszók között inkompatibilitás merülhet fel.
- Néhány filmes lemez nem működik megfelelően néhány lejátszón.
- A DVD felvevők drágábbak, mint a videomagnók
- A DVD beépített másolásvédelemmel és régiózárral rendelkezik.
- A DVD digitális tömörítést alkalmaz. A rosszul tömörített kép vagy hang kockásodhat, homályosodhat, túl éles vagy ködös lehet.
- Nem teljesen támogatja a HDTV-t.
- A jelenlegi DVD-lejátszók és meghajtók többsége olvassa a DVD-RAM lemezeket.
DVD sérülés
A karcolás kis adathibákat okozhat, amelyeket könnyű javítani. Az adatokat olyan erőteljes hibajavító technikákkal védik, amelyek képesek visszanyerni az adatokat még nagy karcolás esetén is, azonban a nagyobb karcolások javíthatatlan hibákat is okozhatnak.
Milyen tartós a DVD
A sajtolt lemezek (ilyeneken vannak a filmek) tovább tartanak, mint te, valahol 50-300 év között van az élettartamuk. A festékanyag alapú DVD-R és a DVD+R lemezek várhatóan 40-250px évig olvashatóak, hasonlóan a CD-R lemezekhez. A fázisváltós törölhető formátumok (DVD-RAM, DVD-RW és a DVD+RW) élettartama 25-100 év között van.
Összehasonlításképpen, a mágneses média (szalagok és lemezek) 10-30 évig; a kiváló minőségű savas-semleges papír legalább 100 évig, és az archiválásra szolgáló mikrofilm legalább 300 évig használható.
VHS elég jó, minek nekem DVD
A DVD legfontosabb előnyei a képminőség, a térhatású hang és az extra szolgáltatások. Ráadásul a DVD minősége nem romlik az idő múlásával, és nem függ a lejátszások számától sem, nem úgy, mint a videokazettáké. Ezért is jobb gyűjteni a CD-ket, mint az audiokazettákat. Minél jobb TV-vel rendelkezünk, annál nagyobb lesz a különbség a képminőség terén a VHS és a DVD között.
DVD helyettesíteni fogja a videót
Előbb-utóbb igen. 2001-ben már több DVD-lejátszót adtak el, mint videomagnót. A DVD-felvevők már elérhetőek, és meg fogják ölni a videomagnókat, ha az árkülönbség elég kicsi lesz. A DVD rengeteg előnnyel bír a videóval szemben. Ilyen például az, hogy nem kell visszatekerni, a felvételek bármely részét gyorsan el lehet érni, és alapjában véve alacsonyabbak a technológiai költségek a hardver és a lemezek előállításánál egyaránt. A becslések szerint a DVD-felvevők forgalma 2005-re meghaladja a videomagnókét. 2010 környékén a VHS úgy el fog tűnni, mint a bakelitlemezek 2000-ben.
DVD helyettesíteni fogja a CD-ROM-ot
Igen. A CD-ROM meghajtók gyártóinak nagy része azt tervezi, hogy néhány éven belül megszünteti a CD-ROM egységek gyártását, és helyettük DVD-ROM meghajtókat készítenek. A DVD-ROM meghajtók olvassák a CD-ROM-okat is, így a kompatibilitás nem probléma a jövőben. A CD-ROM lemezeket továbbra is használják abban az esetben, ha nincs szükség az extra kapacitásra, mert olcsóbban előállíthatóak, mint a DVD-ROM lemezek.
VHS
A VHS (Video Home System) formátum megalkotója a JVC. Jelenleg a világ legelterjedtebb kazettás rendszerének tekinthető.
Sajnos előbb, vagy utóbb a VHS kazettákon tárolt anyag tönkremegy, hisz igazán sem a BHS, sem a Super-8 rendszer nem alkalmas a filmek hosszú távú tárolására: minden lejátszás lecsippent valamennyit a kazetta élettartamából. A szalag mágneses leolvasása egyszerre csak picit ront a képminőségen, ez egy idő után már érezhető lesz. A szimptómák: romló színinformáció, egyre rosszabb hang, s persze ott van a kazetták igazi ellensége, a szalag gyűrődése is. Persze senki sem szeretné elveszíteni kedvenc filmjeit, nem igaz? Természetesen a kazetták átmásolhatók egy másikra, de ez önmagában is jelentős minőségromlással jár. Az optikai médiával ellentétben a mechanikusan leolvasott VHS kazettákat közvetlenül érheti mechanikus hatás a használatkor - vagyis bármennyiszer is nézzük meg őket, a minőség egyre romlik.
Mágneses képfelvételnél valamilyen mágnesezhető bevonattal ellátott hordozót használnak a képjel rögzítésére. Egy analóg (digitális) jelet kell maradandó formában a mágnes szalagra "írni". A mágneses képrögzítésnél a hordozó anyag (szalag) igen sok mikroszkopikus méretű mágnesezhető elemet tartalmaz. Ha ezeket kívülről rávezetett mágneses erővonalak érik, akkor bizonyos mágnesezettségi állapotot vesznek fel. A mágneses formában elraktározott információt elektronikus úton azonnal ki lehet olvasni és meg lehet jeleníteni.
Természetes, hogy a mágneses képrögzítés során az optikai képet előzőleg át kell alakítani elektromos jellé, ezt a jelet kellő értékre erősítve a magnófejhez kell vezetni.
A magnófejból kilépő erővonalak állítják be a mágnesezhető réteg elemi mágneseit. A szalagon tárolt információ mágneses tere lejátszáskor a fejben áramot indukál és ezt a jelet megfelelően felerősítve a televíziót vezérlő videojelet kapunk, megjelenik az elektronikus kép. Képrögzítésnél a nagy sávszélesség miatt szükséges olvasási sebességet a szalag sebességének növelésével és a fej forgatásával érték el. A ferde sávos rögzítésnél a képinformációk a szalag hossztengelyéhez képest megadott szögben elhelyezkedő ferde sávokra kerülnek.
S-VHS
A kreatív videózás térhódítása egyre inkább igényelte a még elérhető árú, de utómunkálatokra mind alkalmasabb formátum megjelenését. Ezeket az igényeket elégíti ki az SVHS (Super VHS), mely a megváltozott képminőséget a világosságjel és a színjel kettéválasztásából (Y/C) fakadó előnyökből biztosítja. Ehhez a minőségi változáshoz (400 horizontális sor körüli kép) lényegesen jobb minőségű mágnesezhető rétegre, tehát a jobb videokazettára is szükség van.
VHS-C
A VHS-C egyszerűbb változata a hagyományos VHS-nek, mivel a kazetta kisebb méretű, mely a kamerák méretének csökkenését is eredményezte. Ezáltal sokkal könnyebbé vált és kényelmesebbé példuál az utazásnál. A VHS-hez hasonlóan mágneses szalagra rögzít, azonban méreténél fogva a videómagnóban történő lejátszáshoz egy átalakító adaptert igényel. A legjtöbb VHS-C kazettára 30 perc videó rögzíthető.
8mm
Az eredeti 8mm-es filmet 1932-ben Eastman Kodak mutatta be. A 8mm-es film valójában 16 mm széles, érdekessége, hogy felvételkor először a 16 mm-es szalag egyik felére rögzíti a felvételt, majd mikor a szalag a végére ér elkezdi a másik felére. A film előhívásakor a 16 mm-es szalagot kettévágták, majd a végeit egyesítették, így elérték, hogy kétszer olyan hosszú filmet lehet rögzíteni rá. A legtöbb tekercsre 3-4 perc filmezhető.
Super 8
1965-ben Eastman Kodak bemutatta a Super 8-as filmet, amely számos változást tartalmaz a hagyományos 8mm-es technológiához képest. Az első jelentősebb újítás, hogy a szalag egyszerűen használható műanyag kazettába került. Említésre méltó a szalag szélén található perforáció méretének csökkentéséből adódó nagyobb képméret. A legtöbb szalag 50ft (50 láb, amely 15,24 méter) hoszzú, melyre 2-3 percnyi felvétel rögzíthető. A Super 8-as filmezés a filmművészet egy speciálisnak mondható ága. Ezt a napjainkban már szinte elfeledett technológiát a professzionális filmkészítők alkalmazzák művészi mondanivalójuk kifejezésére.
16 mm
Az 1923-ban Eastman Kodak által bemutatott 16mm-es film a 35 mm-es film egy olcsóbb változata volt, mely nagyon népszerű lett a professzionális termékek piacán. Számtalan televíziós műsort, oktatási és vállalati filmet, híreket, riportok rögzítésére használták a 16mm-est.
Dia
Egy tekercs film... Lassú mozdulatokkal kell befűzni a gépbe, óvatosan nehogy meggyűrodjön. Villany le. És már kezdődik is a mese. Halk, kissé nyikorgó tekergetés az aláfesto "zenéje". Ez a diavetítés romantika.
A Diavetítés története a XIII. században kezdődött, amikor egy tükör segítségével árnyékot vetítettek a szobába. Az első vetítés a XVII. században történt egy "bűvös lámpának" elnevezett eszköz segítségével, azonban ez a vetítés még külsőre nem volt összehasonlítható a mai vetítőkkel. A XIX. században jelentek meg a képmutogatók, és a XX. Század elején virágzott ki ez a műfaj. Azonban az új technikák megjelenésével - videó, DVD - kiszorul a diafilmezés a gyerekek életéből.
Video 8
A technika fejlődésének egyik "velejárója" a méretek fokozatos csökkenése. Ma elfér egy tenyérben az a videokamera, amelyről néhány éve még a profik sem mertek álmodni. Amikor 1985-ben a Sony bemutatta a Video 8-as - amatőröknek szánt - rendszerét, a professzionális televíziósok olyan jövőkép előhírnökét vélték ebben meglátni, amely a televíziós újságírás lehetőségeit (híradózás, tudósítások, dokumentumfilmek) forradalmasítja majd. A lényege ennek a várakozásnak a kazetta méretéből adódó kamkorderméret-csökkentés lehetősége volt.
Hi8
Nem is kellett a csodára sokáig várni, 1991-ben megszületett a Video 8 továbbfejlesztett változata, a Hi8-as rendszer. Szinte egyidőben jelentek meg a Hi8-as berendezések az amatőröknek és a professzionális felhasználóknak. A professzionális technológia fejlesztése, fejlődése más irányt vett. Az analóg rendszerek leváltására többféle digitális képrögzítési forma született.
DV
1995 őszén, kétéves fejlesztési munka eredményeként a Sony, a Panasonic, a Philips és a Thomson közös digitális fogyasztói formátummal jelent meg a piacon, mely a DV-rendszer volt. A tíz gyártó megállapodott az alapspecifikációkban. A megállapodás elsődlegesen a fogyasztói piacot célozta meg, nem vetették el azonban a félprofi-profi felhasználhatóság lehetőségét sem. Ezt tapasztalhatjuk a félprofi rendszerek, a DVCam és a DVCPRO, illetve a professzionális DVCPro 50 piacon való megjelenésével.
A DV jellemzői
A Hi8-as 400 vonalas analóg képfelbontásával szemben itt 500 vonalas digitális képjeleink vannak. Ennek eredményeként ragyogóbbak a színek és jobb a kép kontrasztja is; de a legfontosabb, hogy másolás esetén az anyag nem veszít minőségéből. Amilyen a kép, olyan a hang is! A DV alapkoncepciójában a hangfelvétel opciói is megváltoztak: ilyen a 16 bites digitális sztereó hang és a négycsatornás felvételek lehetősége. A képi információ digitális feldolgozása óriási mennyiségű adatot jelent. Ez az elektronikától nagysebességű feldolgozási képességet kíván, a szalagtól pedig olyan specifikációt, amely ezzel az adatdömpinggel probléma nélkül megbirkózik. Ennek a feltételnek tulajdonképpen megfelelt az ismert metálbevonatú Hi8-as Metal Evaporated mágnesszalag. A DV-rendszer azonban - a miniatürizálás igényét szem előtt tartva - a 8-as videokazettánál is kisebbel akart megjelenni a piacon, ezért a választás a 6,35 mm-es széles szalagra (audió kazetta) esett. Lényeges változtatás még a kettős bevonatú metálréteg felvitele. Ez a struktúra garantálja a felvételek magas jelszintjét és a kiváló jel/zaj viszonyt.
miniDV
A MiniDV (mini Digital Video) és a DV közötti különbség csupán a kazetta mérete, ugyanis a szalag, melyre a felvétel kerül mindkét esetben azonos. A kazetta kisebb mérete utat biztosított a sikerhez, hiszen a kisebb méretű kazettákhoz kisebb méretű kamera tartozhat. A súlyának és egyszerűségének köszönhetően az amatőr videózáson túl olyan professzionális célokra is használják, mint a filmkészítés. A háztartásokban leggyakrabban előforduló formátumot köszönthetjük a miniDV-ben.
Digital 8
Piaci helyzetének növelése érdekében fogott a Sony a jól bevált formátum, a Video8 "digitalizálásához". E fejlesztő munka eredménye az 1999-re megszületettt Digital 8 formátum. Az új formátum teljesen digitális rendszer. A videó- és hangjel feldolgozása és rögzítése alapvetően a DV-szabvány szerint történik, kivéve a kazetta méretét és a sávok (trackek) elrendezését a szalagon. A Digital 8 megtartotta a széles körben elterjedt Hi8-as kazetta (szalag) használatát felvételi alapanyagként. Sot a rendszer lefelé kompatibilis: lejátssza mind a Hi8, mind a Video8-as videofelvételeket is. Így a Hi8-as és a 8 mm-es kameratulajdonosok továbbra is élvezhetik - immár a digitális rendszerek nyújtotta többletekkel - analóg felvételeiket. A Digital 8-as rendszer DV kimenetet használ. A felvett kép és hang (a régi analóg is) i.LINK (DV kimeneten) digitális jelként is rendelkezésre áll. Így lehetőség nyílik digitális hang- és képszerkesztésre, digitális videomagnó használatával.
Új lett a felvételi séma. A DV-rendszerben egy teljes kép információtartalmát 12 sávban rögzítik. Ebben a rendszerben egy kép információtartalma 6 sávra osztódik, ahol - a 8 mm széles szalag adta lehetőségbol adódóan - egymás "folytatásaként" minden sáv két DV-típusú részből áll. Ez a rögzítési technika teszi lehetővé digitális felvétel készítését - a mágneses rétegében azonos - Hi8-as videószalagon. A video komponens jelek (a fényesség és a színjelek) külön történő rögzítése csökkenti az elmosódottságot, jobb színélményt, azaz jobb képminőséget biztosít. A hang impulzusmodulált (PCM) jelként kerül rögzítésre. A kazetták felvételi (és persze lejátszási) ideje eltér az eredeti Hi8-as adatoktól az eltérő felvételi formátum (szalagsebesség, track-sávok szélessége, stb.) miatt. A Digital 8-as rendszer felvételi ideje 2/3-a a Hi8 vagy a 8 mm-es rendszernek.
HD DVD
HD DVD (High Definition Digital Versatile Disc) nem tér el túlságosan az eredeti DVD szabványtól. Ez nem túl meglepő, hiszen az a DVD fórum támogatja, mely 2003 megszavazta, hogy ez váltsa fel a normál DVD-ket. A kék lézerre váltás 15GB-ra növeli az egyrétegű lemezek kapacitását és 30GB-ra a kétrétegűekét. Ez több mint elegendő a HD filmek számára, de a lemezek alapvető felépítése nem változik, az olvasható rétegek egy 1,2 mm-es műanyag lemez közepén helyezkednek el.
Ennek a megközelítésnek az a hatalmas előnye, hogy a gyártók roppant egyszerűen képesek normál DVD lemezek és meghajtók gyártásáról a HD DVD verziókra váltani. A DVD fórum sajtóközleménye alapján egy HD DVD gyártósort kevesebb, mint öt perc alatt sikerült hagyományos DVD gyártásra átállítani. Ez sok nagy gyártó támogatását elnyerte, olyanokét, mint az Intel, HP, Microsoft, NEC, Sanyo és a Toshiba.
Az ADVS ezt a technológiát egyelőre nem alkalmazza.
Forrás: geppbolt.hu
Blue - Ray
A Blu-ray radikálisabb megoldást választott. A 0,85-ös fénytörési index használatával (összehasonlításul a normál DVD-nél ez az érték 0,6, a HD DVD-nél 0,65) a lézert kisebb területre lehet fókuszálni, ezáltal a Blu-ray lemezek 25GB adatot képesek tárolni rétegenként, ami a két rétegű lemezeknél 50GB-ot jelent. Még lenyűgözőbb, hogy 200GB-os 8 rétegű lemezeket is bemutattak már a laboratóriumban.
A másik nagy különbség a védőrétegben van. Míg a CD-k, DVD-k és HD DVD-k mind 0,6mm-es védőréteggel rendelkeznek az adatréteg alatt és felett, addig a Blu-ray lemezeknél ez mindössze 0,1mm. Ez a vékonyabb réteg kevesebb optikai veszteséget és nagyobb pontosságot biztosít, de ugyanakkor felmerülhetnek aggodalmak a karcolások miatt. Az eredeti tervek szerint a Blu-ray lemezeket tokban (caddy) hozták volna forgalomba, de a TDK kifejlesztett egy Durabis elnevezésű olcsó és hatékony bevonatot, melynek köszönhetően a Blu-ray lemezek a mostani DVD-khez hasonló kivitelben kerülnek forgalomba. A TDK azt állítja, hogy a vékonyabb réteg ellenére a bevonat a jelenlegi lemezeknél nagyobb tartósságot biztosít, ellenáll akár a csavarhúzóval történő karcolásoknak is. A Blu-ray lemez támogatói között olyan nagy neveket találni, mint az Apple, Dell, HP, Hitachi, LG, Mitubishi Electronics, Panasonic, Pioneer; Phillips, Samsung, Sharp, Sony; TDK, Thomson, Twentieth Century Fox, Disney, és a Warner Brother's Entertainment.
Az ADVS ezt a technológiát egyelőre nem alkalmazza.
Forrás: geppbolt.hu